Fiatalon valahogy természetesnek vesszük, hogy bírjuk az éjszakázást, bármikor ehetünk bármit, és ha kicsit lebetegszünk, két nap alatt talpra állunk. Aztán ahogy telnek az évek, észrevesszük: ami régen belefért, ma már nem biztos, hogy igen. Egy átmulatott este után lassabban ébredünk. Egy stresszes időszak után nem tudunk úgy visszazökkenni. És a testünk is sokkal hangosabban jelez.
Ez nem baj. Ez az élet. Az viszont már rajtunk múlik, hogyan reagálunk minderre. CBD olaj, CBD hatóanyag gyógyszertárban is kapható már, kérjünk tanácsot, alkalmas lehet -e arra, amivel kapcsolatban már régóta kutatják, hogy segítsen a stressz oldásában.
Nagyon sokszor halljuk, hogy a genetika mennyi mindenbe beleszól. És ez igaz is, vannak örökletes hajlamok, gyenge pontok, amik egyénenként eltérőek. De az életmód, amit élünk, az a kezünkben van. És minél több idő telik el, annál jobban látszik, milyen döntéseket hoztunk, akár tudatosan, akár tudattalanul.
A húszas éveinkben még megy minden lendületből. De a harmincas években már egyre többen érzik, hogy kicsit másképp kell bánni a testtel. A negyvenes éveinkben már gyakran nem is a külső a fontos, hanem az, hogy belül jól működjön minden. És az ötvenes-hatvanas évekre sokan rádöbbennek: nem az a cél, hogy örökké fiatalnak tűnjünk, hanem hogy sokáig jól érezzük magunkat a saját testünkben.
Ehhez viszont kell valami: figyelem és alkalmazkodás.
Ahogy idősödünk, úgy változik az anyagcserénk, az alvási szokásaink, a terhelhetőségünk és a stressztűrésünk is. Lehet, hogy ugyanúgy próbálunk élni, mint tíz évvel korábban, de a test mást kíván. Más táplálékot, más pihenést, más ritmust. És ha erre nem figyelünk, akkor előbb-utóbb megjelennek azok a „civilizációs” tünetek: fáradtság, magas vérnyomás, gyomorpanaszok, hormonproblémák, szorongás vagy egyszerűen csak az érzés, hogy „nem vagyok a régi”.
Pedig a „régi” már nem is kell, hogy visszatérjen. A változás nem veszteség, hanem lehetőség. Lehetőség arra, hogy újrahangoljuk az életünket. Hogy másképp étkezzünk, nem kevesebbet vagy szigorúbban, csak okosabban. Hogy beépítsünk napi mozgást, nem edzőtermi szenvedést, hanem örömmel végzett mozdulatokat. És hogy tudatosan helyet csináljunk a pihenésnek, a feltöltődésnek, a stresszmentes zónáknak.
A lényeg az, hogy figyeljük magunkat. A testünket, a gondolatainkat, a szokásainkat. Mert minden életkor mást kíván, és ha mi hajlandók vagyunk együttműködni vele, akkor sokkal kiegyensúlyozottabban, boldogabban, egészségesebben élhetünk.
Nem örök fiatalságra van szükség. Hanem arra, hogy minden életkorban jól legyünk önmagunkkal.
És ez bármelyik életszakaszban lehetséges. Ha odafigyelünk. Ha változtatunk. És ha merjük újraértelmezni, mit jelent az, hogy „egészségesen élni”.
Te hogy érzed: most mit kíván tőled a tested? És adsz neki rá választ?