Titanic Filmfesztivál – Horváth György: a sokszínűség bemutatása volt a cél

A sokszínűség bemutatása és a magas művészi színvonal volt a két legfontosabb szempont az Európai történetek és a Világkörüli út elnevezésű szekciók összeállításakor – mondta Horváth György, a szombatig tartó Titanic Filmfesztivál igazgatója az MTI-nek.

Horváth György a program összeállításáról szólva elmesélte, hogy a korábbi évekkel ellentétben idén nem egy kiemelt ország filmvilágának szerettek volna külön szekciót szentelni, hanem egyet az európai gyártású alkotásoknak és egyet a világ különböző pontjain készülteknek. Különösen az európai filmeket illetően igyekeztek megfogadni a tavalyi zsűrielnök, Jirí Menzel cseh rendező tanácsát, és a sokszínűség bemutatására törekedtek. A legkülönbözőbb műfajú és hangvételű filmekből összeállított program is bizonyítja, hogy a legfőbb válogatási szempont a magas művészi színvonal volt, emellett különösen figyeltek azokra az alkotásokra, amelyek más fesztiválokon már bizonyítottak – mondta.
Az európai filmes szekcióról szólva a fesztiváligazgató úgy vélekedett, egyre inkább az európai filmek különleges jellegzetességévé válik, hogy különböző műfajokat, hangulatokat és hangnemeket vegyítenek össze harmonikus egésszé. A Mister John című filmen jól megfigyelhető – folytatta -, hogy bár a története átível Írországtól Szingapúrig, a gyártói szándék, illetve a megfogalmazás módja jellemzően európai. A filmben egy férfi, aki bátyja halála miatt Szingapúrba utazik, a Csak Isten bocsáthat meg című amerikai filmhez hasonlóan arra kényszerül, hogy a testvére helyébe lépjen. Horváth György a fesztivál másik ír vonatkozású filmjével, a nyitófilmként bemutatott Kálváriával összevetve kiemelte, hogy mindkét alkotás szinte rákényszeríti a nézőt a személyes számvetésre a megbocsátással kapcsolatban.
Horváth György az európai filmek egy másik fontos jellemzőjének tartja, hogy “egy teljesen tudatos figyelem irányul a közösségi problémákra és a kirekesztettekre”. A mesterlövész című dán filmben például a néző végigkövetheti annak a folyamatát, hogy miként lesz egy volt olimpiai céllövőből környezetvédelmi terrorista. A fesztiváligazgató szerint ez az alkotás arra is remek példa, hogy a skandináv országok az utóbbi időben mesterévé kezdenek válni az olyan műfaji filmeknek, amelyekben egy-egy társadalmi probléma legalább annyira hangsúlyos, mint a zsáner jellegzetességei.
Egészen más a Jacky a nők országában című francia szatíra, amely egy nők által uralt, kitalált országban játszódik. A katonai diktatúrákból és az arab világ sovinizmusából inspirálódó államban Jacky a Tábornok asszony lányáról ábrándozik, de a Hamupipőke-sorsú fiúnak sok akadályt kell legyőznie ahhoz, hogy közel kerülhessen imádottjához.
Horváth György hangsúlyozta: mindig igyekeznek a térségbeli országokból is beválogatni a műsorba egy-egy filmet, nagy örömükre idén megtalálták a Közlekedésrendészet című lengyel alkotást. A varsói rendőrség szövevényes korrupciós ügyeit egy közrendőr szempontjából bemutató film a fesztiváligazgató szerint rendkívül izgalmas, sodró lendületű, emellett egészen speciális, fekete humora van. Horváth György elmondta, nagyon érdekes volt látnia a lengyel film és a versenyszekcióban szereplő bolgár Viktória kapcsán, hogy bár az egykori keleti blokk országai eltérő kultúrájúak, a hasonlóan megélt rendszerváltás és az azóta eltelt időszak miatt továbbra is rengeteg közös jegyet mutatnak.
A Világkörüli út szekció filmjeiről szólva a fesztiváligazgató A bűn érintése című kínai-japán alkotást az egyik legnagyobb fogásuknak nevezte. Horváth György a négy epizódból álló, “merész és okos” filmről azt mondta, nagyon őszintén társadalomkritikus, és a Kínára jellemző hatalmas társadalmi egyenlőtlenségekre és ezek következményeire irányítja rá a figyelmet. “Én régen láttam ilyen erős hatású filmet” – fűzte hozzá.
Az ebben a hónapban a magyar mozikba kerülő venezuelai Göndör fürtökben is nagy szerepet kap a társadalomábrázolás. A cím egy kilencéves, anyjával és nagymamájával élő fiú különcségének szimbólumára utal: nem elég, hogy a kisfiú nem focirajongó, mint mindenki más, de még a haja sem egyenes. Horváth György szerint a dokumentarista stílusú alkotásból sokat megtudunk a szegénynegyedekről és általában venezuelai életről, részben azért is választották a programba, mert egy Magyarországon nem igazán ismert kultúrkörből származik. Rengeteg mai film mutatja be indirekt módon, hogy mennyire felbomlott a klasszikus családmodell: egyedülálló anyákkal, szülő nélküli, bizonytalan gyerekekkel találkozik lépten-nyomon a néző – jegyezte meg az igazgató.
Hasonló a helyzet a kazah Harmónialeckék című filmben is, a 13 éves, nagymamájával élő fiú tulajdonképpen magára marad az őt zaklató iskolatársával szemben. Horváth György elmondása szerint a fiúnak ebben a helyzetben kell kialakítania a bűnhöz való viszonyát, miközben az iskolában a felnőttek révén a társadalom bűnképe is megjelenik. A speciális formanyelvű alkotásban így a fizikaleckékkel párhuzamosan egy egészen másfajta tanulási folyamat tanúja is lehet a néző – fűzte hozzá.