Könyvhét – Gelencsér Gábor könyve “izgalmas kalandregény” a magyar film fél évszázadáról

Gelencsér Gábor Az eredendő múlt – Magyar filmes szólamok című tanulmánykötete a magyar film utóbbi fél évszázadának “izgalmas kalandregényeként” olvasható – mondta el Hirsch Tibor filmtörténész az 85. Ünnepi Könyvhétre megjelent könyvről.

A kötet az ELTE Filmtörténeti Tanszékén tanító szerző, filmesztéta elmúlt években megjelent, elhangzott tanulmányaiból, kritikáiból, konferencia-előadásaiból született, az írások a hatvanas évek új hullámjától vizsgálják és kötik össze a magyar film hagyományát és jelenét.
A könyv az egyik tanulmány címét viseli, amely egy Christian Mezt-idézetre vezethető vissza. “Azt kerestem, hogy a magyar filmtörténetben milyen, a fősodortól eltérő más szólamok fedezhetők fel. A könyv egy része ezeket a főleg a Balázs Béla Stúdióhoz, az avantgárd, underground művészekhez kötődő filmeket elemzi. Úgy gondolom, a magyar filmművészetben helyük van ezeknek a megszokottól eltérő világú alkotásoknak is. Sőt mi több: ezek valamiféle dialógusban állnak a fősodorbeli filmekkel. Azt vizsgáltam, hogy ez az alternatív kánon hogyan kapcsolódik ahhoz a kanonikus filmtörténethez, amit úgy általában emlegetünk és ismerünk. Az eredeti Metz-idézet a film természetére utal: a színházban mindig ott vannak a színészek, a film esetében viszont, amit a filmvásznon látunk, minden csak virtuálisan van jelen” – fogalmazott Gelencsér Gábor, ELTE Filmtudományi Tanszékének docense az MTI-nek nyilatkozva.
A kötet szerkesztésekor minden tanulmányhoz bevezetőt fűzött a szerző. “Reméltem, hogy a szövegek összecsengenek, egységes gondolatmenet fogalmazódik meg bennük, amelynek van egy történeti íve a hatvanas évektől napjainkig. A bevezetőket azzal a céllal írtam, hogy a szövegekben is megfogalmazódott közös gondolat még plasztikusabban megjelenjen. Az a funkciójuk, hogy egy szálra fűzzék föl az egyes tanulmányokat, ami remélhetőleg segíti az olvasót, hogy ne csak az egyes szövegek értelmét lássa, hanem a közöttük lévő összefüggést is.”
A kötet a fiatal rendezői generációkkal foglalkozó írásokkal válik teljessé. “Fontosnak tartottam, hogy kifussunk a jelenig. Éppen ez indokolja, hogy beszéljünk a múltról. A múlt segít a jelen, így a kortárs filmművészet megértésében is. Létezik egy magyar filmes hagyomány, ami működik és nyomot hagy a kortárs filmeken is. Nagyon örültem, hogy az utolsó pillanatban a Fliegauf Bence Csak a szél című alkotásáról szóló írás is be tudott kerülni a kötetbe, mert szépen illeszkedett ebbe a gondolatmenetbe” – mondta.
A művet a Könyvhéten bemutató Hirsch Tibor filmtörténész az MTI-nek arról beszélt, hogy a tanulmánykötet írásai a szerkesztés nyomán egy magyar filmre vonatkozó egységes képet alkotnak. “Arra törekszik, hogy összekösse a jelent a töredékes múlttal. Valamifajta hagyományt vagy folyamatosságot akar sugallni” – foglalta össze a könyv jelentőségét. A filmtörténész e töredékes múlt darabkáinak a kortárs filmbe való beépüléséről a tengerben hasznos dolgok után kutató Robinson hasonlatával élve úgy fogalmazott: “Ha valaki lemerül, amikor felhoz valamit, elgondolkodik azon, hogy mire is jó az, barkácsolhat belőle valamit, amit felhasználhat, újra hasznosíthat.”
A kánonról szóló elméleti tanulmánnyal (A kánon joga) kezdődik a könyv, amely mind a három részében vissza-visszatér a kánon-problémához. Az írásokat Hirsch szerint összefogja központi állítása: amely szerint a hatvanas évek végéig létezett a magyar filmnek egy aczéli vezetés által is többé kevésbé szentesített vagy elfogadott kánonja, amelyre az erős parabolisztikusság, magas színvonalú vizualitás, bizonyos tematikai elemek, motívumok jelenléte, a társadalmi érzékenység és az is jellemző volt, hogy beleépült az európai modernizmusba. A hetvenes évek elejétől kialakuló posztmodernnel viszont nem foglalkozott a magyar kádárkori, hivatalos kultúrairányítás által is megtűrt, szentesített kánon, a nagy rendezők kánonja. Ekkor született a “rejtőzködő kánon”, Gelencsér Gábor megfogalmazásában “alternatív kánon”. Van egy külön rejtőzködő kánonja a magyar filmnek, ez a bizonyos kvázi posztmodern kánon, amely tovább halad a jelenig. A jelen fiatal rendezői ezzel is megtalálhatják a jogfolytonosságot. Gelencsér Gábor bizonyos tanulmányainak sugallata szerint, mintha meg is találnák – fejtette ki Hirsch Tibor.
Az eredendő máshol – Magyar Filmes szólamok, Gelencsér Gábor ötödik könyve a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg.