Kerékpár-versenyek közvetítése élőben

Személy szerint nem igazán szoktam sportközvetítéseket nézni a televízióban, ám az egyik ismerősöm egyszer azt mondta, hogy ő a kerékpárversenyeket szokta nézni, no nem azért, mert a verseny érdekli, hanem mert csodaszép tájakat lát közben.
Ez jutott eszembe, amikor az egyik sportcsatornára kapcsolván, éppen a katalán körverseny zajlott, gondoltam, én is kipróbálom ezt a fajta “utazást”. A katalán körversenyt, amely egy országúti kerékpáros verseny Spanyolország Katalónia nevű tartományában, idén rendezték meg 93-dszor, és március 20-án kezdődött. A hét szakaszból álló verseny egyfajta bemelegítés a versenyzőknek a franciaországi Tour de France előtt, és gyakorlatilag az összes ott induló, ezen a versenyen is tiszteletét tette. A verseny egy hétig tartott, és ma ért véget, ír győzelemmel.
A verseny is izgalmas volt, ám ismerősömnek is igaza volt: csodaszép tájakat láthattam, minden közvetítés alkalmával. Katalónia nem egy sík terep, így a verseny során minden napra jutnak hegyek szép számmal. Azt hiszem, ezentúl beiktatom az életembe a kerékpáros körversenyes televíziós közvetítéseket, hiszen így megismerhetem az európai, sőt a tengerentúli tájak szépségét.

Tartalmas produkciókkal várja a közönséget nyáron a Gyulai Várszínház

Minden nap tartalmas és színvonalas színházi, zenés és táncos produkciókkal várja a közönséget hat héten át, június 27. és augusztus 10. között 51. évadában a Gyulai Várszínház – közölte Gedeon József igazgató a programokat beharangozó szerdai gyulai sajtótájékoztatón.

Elmondta, hogy a hazai és a nemzetközi színházi és zenés szakma elismert képviselői adnak látványos zenés, prózai és táncos műsorokat a várban, a tószínpadon és a Ladics-ház udvarán, emellett a kísérő fesztiválok ideje alatt a várkertben és a város utcáin is láthatnak produkciókat az érdeklődők.
Gedeon József kiemelte: a nyári színház három, országos és nemzetközi kitekintésben is izgalmas bemutatóval készül: a X. Shakespeare Fesztivál keretében július 3-án láthatja a közönség a Szentivánéji álom című vígjátékot a grúz David Doiashvili rendezésében. A produkciót a Várszínház a budapesti Nemzeti Színházzal közösen készíti. A Ladics-házban július 22-én Szerb Antal Utas és Holdvilág című regényének színpadi változatát láthatják a nézők Sopsits Árpád rendezésében. Július 31-én a tószínpadon Bagó Bertalan rendezésében a Várszínház a székesfehérvári Vörösmarty Színházzal közösen mutatja be Ábrahám Pál, Szilágyi László és Kellér Dezső 3:1 a szerelem javára című zenés vígjátékát.
Az igazgató elmondta: az idei évben kettős jubileumot ünnepel a Shakespeare Fesztivál. Július 3. és 13. között immár 10. alkalommal ad otthont Gyula a fesztiválnak és ekkor ünneplik a drámaíró születésének 450. évfordulóját. A jubileumi műsor egyik kiemelt programja a Shakespeare’s Globe színház vendégjátéka Londonból, a társulat a Sok hűhó semmiért című komédiát játssza el Max Webster rendezésében.
A fesztiválon a közönség láthatja többek között a Hamletet Cserhalmi György főszereplésével, a Vízkereszt, vagy amit akartok című komédiát a Vígszínház előadásában, a Macbethet pedig a Maladype Színház vendégjátékában.
Ismét fellép a kiváló dzsesszénekesnő, Caroll Vanwelden, aki Shakespeare szonettjeit zenésítette meg. Fellép egy kiváló chilei társulat, akik az Othello című darabot mutatják be. Most először szervezik meg a fesztivál kísérőrendezvényét, a Shakespeare Fringe Fesztivált, ahol utcaszínházi előadásokat, zenés produkciókat láthat a város különböző közterein a publikum.
Az idén sem maradnak el a tematikus fesztiválok: lesz háromnapos népművészeti fesztivál és kézműves vásár, megrendezik a XV. Körös-völgyi Sokadalmat is. A július 15-én egy új program, a Halmos Béla Népzenei Fesztivál várja a közönséget, ahol a legismertebb magyar művészek tisztelegnek elhunyt kollégájuk előtt. Július 19-én dzsesszfesztivált, másnap bluesfesztivált rendeznek neves külföldi és magyar fellépőkkel.
A színházi vendégjátékok sorában láthatja a közönség Agota Kristof (Kristóf Ágota) A nagy füzet című darabját a Forte Társulattól, ugyancsak ők adják elő Arany János klasszikusát, a Toldit is. A beregszászi színház Zelei Miklós Zoltán újratemetve című darabját játssza el Vidnyánszky Attila rendezésében. A Vígszínház előadásában a Popfesztivál 40 című zenés előadás is látható lesz Gyulán, emellett filmslágereket is hallhat a közönség a Budafoki Dohnányi Zenekartól Hollerung Gábor vezetésével. Fellép az ExperiDance Esszencia című táncelőadásával. A 170 éve született Munkácsy Mihály emlékére mutatják be a Munkácsy, a festőfejedelem című musicalt a József Attila Színház vendégjátékában a tószínpadon.

Dokumentumfilm a napelemről

Egy dokumentumfilm foglalkozott nemrégiben a napelemes rendszerek bemutatásával, mely a Földünk jövőjéért felelősséget vállalni kívánó embereknek kínál alternatív energia-előállítási lehetőséget.

A film bemutatta az egyre nagyobb problémát jelentő üvegházhatású gázok kibocsátásának okait és lehetséges következményeit, foglalkozott a globális felmelegedéssel is. Érintőlegesen megemlítette az energia előállításában ma döntő hányadot képviselő atomreaktorokat, víz- és szénerőműveket, majd kitért a magyar helyzetre, éppen a paksi atomerőmű új, ötös és hatos blokkjának építése kapcsán. Majd megismerhettük a filmből az alternatív energiahordozókat is, így a szél- vagy a napenergiás rendszereket. Hogy közelebbről is megvilágíthassák a témát, bemutattak egy céget, amely napelemeket telepít Hajdú-Bihar megyében. A cég megemlítette, hogy a napelemes rendszerekben óriási lehetne az országos potenciál, tekintve a sok kedvező hajlásszögű háztetőt az országban. Elmondták, hogy egyre népszerűbbek a napelemes rendszerek a családi házak esetében is, ahol azt a típust telepítik, mely a hálózatra csatlakoztatható, és így a fölös megtermelt energiát rátölti a hálózatra, illetve ha nem termel a rendszer eleget, akkor onnan pótlólagos vételezésre is van lehetőség, mindezt egy oda-vissza mérő óra segítségével.

A rádiózás szorongásűző?

Nemrég olvastam egy tanulmányban, hogy a rádiót sokan azért kapcsolják be, mert nem szeretik a csendet. Úgy érzik ugyanis, még ha ez nem is tudatosul sokakban, hogy a teljes csendben előjönnek szorongásaink, esetleg olyan gondolataink támadnak, amiket inkább elűznénk, ezért sokan nyúlnak a rádió bekapcsológombjához önkéntelenül, ha pár percre elcsendesül körülöttük a világ. Rádiózunk az autóban, szól a rádió, ha buszozunk, szól reggel, vagy ha épp főzünk, és szól a munkahelyen, pláne, ha valaki egyedül dolgozik egy irodában. Állandó zajban élünk, ezt háttérben lévő zajfüggönynek is nevezik.
Megfigyelték azt is, hogy az emberek többsége a rádiót inkább reggel hallgatja, míg az este már inkább a tévézésé. Mivel a rádió szinte azonnal tájékoztat, ezért sokan kedvelik (bár jegyezzük meg, az internettel nem képes felvenni a versenyt, hiszen ott rengeteg csatornán zúdul ránk az információ), és a hírek szinte folyamatos hallgatására a vidéki nőknek és a férfiaknak van nagy igényük. Ez utóbbiak inkább a rádióhallgatás szórakoztató jellegét emelik ki, míg a nőknek és az idősebb korosztálynak nagyobb az igénye a hírekre. A fiatalok továbbra is maradnak a kereskedelmi rádiók kínálatánál, számukra az állandóan szóló zene a legmeghatározóbb.

Meghalt Vera Chytilová neves cseh filmrendező

Nyolcvanöt éves korában szerdán Prágában meghalt Vera Chytilová világhírű cseh filmrendező, a csehszlovák film hatvanas évekbeli új hullámának egyik legismertebb képviselője, aki filmjeiért számos cseh és külföldi elismerést kapott.

A Magyarországon is jól ismert és megbecsült Chytilovát a cseh filmművészet “first ladyjeként” tartották számon. Chytilová a prágai Filmművészeti Főiskola (FAMU) elvégzése után 1966-ban a rendkívüli sikert hozó, Százszorszépek című játékfilmjével került első ízben a cseh és a nemzetközi filmszakma látókörébe.
Filmjeit a szatirikus, kritikus, humoros látásmód jellemzi, amely éles és könyörtelen tükröt állított a korabeli társadalom és az emberi kapcsolatok elé. Több alkotása széleskörű társadalmi, szakmai vitákat váltott ki. Chytilovát sokan állandóan provokáló, filozofáló alkotónak tartották, akinek filmjei a korábbi szocialista rendszer politikai vezető köreiben nem mindig váltottak ki támogatást.
“Chytilová egyike volt a legnagyobb csehszlovák, illetve cseh rendezőknek. Halála nagy veszteség” – jelentette ki Miroslav Donutil népszerű cseh színész, aki gyakran kapott szerepet Chytilová filmjeiben.
Az 1968-as prágai tavasz idején készített, és 1969-ben rövid időre a mozikba került filmje, A paradicsomi fák gyümölcseit esszük című alkotás miatt, amely a férfi-nő viszony szürrealista elemzésén keresztül gyakorlatilag az árulás metaforája, a szocialista rendszer kultúrpolitikusai néhány évre eltiltották a filmezéstől.
A kényszerű hallgatás után 1976-ban bemutatott, Játék az almáért című filmje szintén hatalmas siker lett, és nemzetközi visszhangot váltott ki. Az újjászületésről szóló keserű komédia főszereplője Jirí Menzel volt.
A hetvenes évek végén és a nyolcvanas években forgatott filmjei – Panelsztori (1979), Elakadás (1981), Egy faun megkésett délutánja (1983), A bolond és a királynő (1987), Egyet ide, egyet oda (1988) – szinte kivétel nélkül nagy közönségsikert arattak, és a filmes szakma is nagyra értékelte őket.
Chytilovának az 1989-es rendszerváltás után forgatott filmjei – közülük talán a legismertebb az 1993-ban bemutatott Az örökség volt – a szakma szerint már nem érték el korábbi filmjei színvonalát.
Utolsó játékfilmjét, a Szép pillanatokat 2006-ban készítette. Később több dokumentumfilmet is forgatott.
2010-ben megjelent önéletrajzában azt állította: nagyon zavarja, hogy a világ a rendszerváltás után se igen változott meg. Ha a múltról kérdezték, azt szokta volt mondani: “Nekem nem volt problémám a hatalommal. A hatalomnak velem azonban igen.”